A mentés

A mentés a tárolt információról történő biztonsági másolat, vagy másolatok készítése. Rokon fogalom az archiválással, bár a mentés fogalma ennél általánosabb, mert ekkor a még használatban lévő adatokról is készítünk biztonsági másolatot, sőt inkább ezen van a hangsúly. Az archiválás esetén szinte kivétel nélkül relatíve olcsó, off-line (kivehető) adathordozóra készül másolat. Archiválás esetén a cél az esetleges visszakeresés, míg a mentés esetén az elveszett sérült adatok helyreállításán van a hangsúly. Az alábbiakban csak a mentéssel foglalkozunk, de az elmondottak nagy része alkalmazható az archiválásra is (a két fogalmat gyakran nem is különítik el, szinonimként alkalmazzák).

A mentés mind a felhasználók, mind a rendszergazdák fontos tennivalója, de az utóbbiak egyik legfontosabb kötelessége is. Mind a felhasználóknak, mind a rendszergazdáknak mentési-visszaállítási stratégiával kell rendelkezniük, s a többfelhasználós rendszerek esetében írásban rögzített (és az érintettek előtt ismert) mentési-visszaállítási politikával is. A visszaállítás reális esélye nélkül a mentésnek sok értelme nem lehet, ezért a következőkben több esetben a mentés és visszaállítás helyett csak a mentést említjük.

Normális esetben a számítóközpontok rendszeresen mentik az általuk üzemeltetett szerverek, nagygépek adatait, sok esetben a felhasználók munkaállomásaiét is. A rendszergazdák, ill. nagyobb helyeken az ún. backup operátorok felelősek az adatok helyreállíthatóságáért. A felhasználók mindig tájékozódjanak a helyi mentési politikáról, de legfontosabb adataikat maguk is mentsék.

A visszaállítás kulcskérdés, méghozzá olyan feladat, amit tesztelni/gyakorolni kell (számítógép-központokban az ilyen gyakorlatot ‘katasztrófa gyakorlatnak’ nevezik, s végrehajtása része a mentési politikának). Sok kellemetlenség adódhat, ha csak akkor derül ki valamely adat visszaállíthatatlansága, amikor az eredetije már elveszett.

Néhány fontos fogalom:

• Full backup (teljes backup) – a rendszer minden adatának (azaz felhasználói adatok, rendszer, hozzáférés stb.) mentése. Hetenként, de legalább havonként illendő egy teljes mentést végezni.
• Incremental backup – az előző backup után bekövetkezett változások mentése. Rendszerint napi feladat.
• Partial backup (részleges backup) – egyes adatok, adatcsoportok teljes mentése.
• Zero day backup – a rendszer induló állapotának mentése.

Útmutatók és tanácsok:

• Rendszeresen mentsünk, legyen havi, heti, szükség esetén napi mentésünk. A napi, heti, havi stb. mentéseket egymástól függetlenül végezzük.
• Az egymást követő napi, heti, … mentések rendszerint inkrementális mentések, de hetenként, havonként végezzünk független teljes mentést. A mentést addig őrizzük meg, amíg szükség lehet rá (ennek idejét nem könnyű felmérni: egy újabb mentés nem teszi szükségtelenné a korábbiak megőrzését!).
• A teljes mentést legalább két példányban végezzük.
• Legalább két fizikailag különböző helyen tároljuk mentéseinket (lehetőleg ne egy épületben).
• Olyan médiára mentsünk, ami szokásos s a jövőben is elérhető, hogy adatainkat később is visszaállíthassuk. Új médiára csak nagy körültekintéssel térjünk át.
• A mentési kapacitást méretezzük túl.
• Bizalmas információról készíthetünk titkosított (kódolt) mentést is. Vigyázzunk, hogy ez esetben is garantált legyen a visszaállítás lehetősége. Csak különösen indokolt esetben éljünk ezzel a lehetőséggel, s ne a teljes mentést, hanem annak kritikus részeit titkosítsuk.
• Biztonságos helyen tároljuk a mentéseinket (tűztől, víztől, erős elektromágneses hatásoktól, lopástól stb. védve).
• Mindig gondosan adminisztráljuk a mentést (mikor, mit, mire stb. mentettünk).
• Legyen két független eszköz a visszaállításhoz (vagy ha csak egy van, legalább tudjuk, hogy honnan kérjünk kölcsön, ha az az egyetlen meghibásodott).
• Ahol csak lehet automatizáljuk a mentést, többszintű mentési politikát alkalmazzunk.
• Ne idegenkedjünk az ún. hardcopy mentésről, azaz fontos adatainkat, a rendszer visszaállításhoz szükséges információkat (pl. konfigurációs file-ok tartalmát) nyomtatott formában is őrizzük.
• Vigyázzunk, ne használjunk elhasználódott médiát mentésre, fordítsunk gondot a mentő eszköz megbízható működésének ellenőrzésére. A szalagokat nem szabad túl sokszor felhasználni. Egyes helyeken egyáltalán nem használják mentésre kétszer ugyanazt a szalagot, de ez túl drága megoldás. A márkás szalagok több százszori teljes újraírást is kibírnak (a szalagos meghajtótól, tárolási körülményektől függően), de a magunk részéről ennél gyakoribb selejtezést javaslunk.
• Az adataink értéke szerint mentsünk.

Mentési médiák:

Az átlagos felhasználó számára a hajlékonylemezek megfelelnek (archiválásra már nem, de a legfontosabb adatok mentésére igen). Egy második merevlemezes egység, vagy központi erőforrások (szerverek) általában szintén használhatók, de kritikus anyagainkat mentsük off-line médiára is.

A szerverekre töltést azonban a helyi rendszergazda ellenezheti, különös tekintettel arra, hogy nagy disk quoták (tárkorlátozások) esetén vagy quoták hiányában sokan előszeretettel kukásedénynek tekintik a szervereket. A fileszerverek használata mindemellett igen kényelmes (megbízhatóságuk is általában nagyságrenddel vagy többször nagyobb a munkaállomásokénál), valamint az itt tárolt anyagokról amúgy is rendszeresen mentésnek kell készülnie. Néhány fős munkacsoportnak is érdemes file-szervert üzemeltetni, már csak háttértárolónak és mentőeszköznek is. Szerverekről történhet munkaállomások mentése is (bár ez DOS/Windows környezetben nem mindig oldható meg kényelmesen).

A nagyobb tömegű mentési feladatokra ma a szalagos egységek a legmegfelelőbbek. A szalagok olcsók, többször felhasználhatók, egyszerűen kezelhetők, léteznek kellően nagy kapacitásúak. Gondosan érdemes kiválasztani az egység típusát (a különféle DAT kazettás egységek a legáltalánosabbak). Nincs ok hinni azoknak, akik a szalagokra mentés hibáit hangoztatják. Ma még ár/teljesítmény és kényelem terén mindenképpen felülmúlják az optikai, magneto-optikai technikákat, de archiváló egységnek a CD-R ígéretes.

A különféle cserélhető merevlemezes, vagy nagy kapacitású floppy meghajtó egységek és hasonlók ma általában nem kifizetődőek, mellesleg nem is elterjedtek.

A mentési médiák és berendezések ügyében forduljunk szakemberhez.

Mentés a gyakorlatban, tapasztalatok:

El kell mondanom azonban, hogy lényegesen kevesebb intézményben találkoztam mentési politikával és kielégítő mentéssel, mint ahol ilyenről egyáltalán nem is beszélhettünk. Kielégítő gyakorlat ritka mint a fehér holló, túlzásba vitt mentési gyakorlattal még nem találkoztam. Általában senki sem veszi komolyan a mentést, amíg keserű tapasztalatokat nem szerez – sokaknak nem elég az egyszeri rossz tapasztalat sem.