A számítógépes hálózatok szövegkörnyezetében a Java egy programozási nyelvet jelent. A nyelvet a Sun Microsystems cég fejlesztette ki. Úgynevezett objektum-orientált programozási nyelvről van szó, amelyet kifejezetten hálózati alkalmazások írására dolgoztak ki (sok hasonlóságot mutat a C++ nyelvvel). Egyik nagyon fontos jellemzője a platformfüggetlenség és a portabilitás. A nyelv specifikációinak megfelelően megírt programok bármely, erre felkészített operációs rendszeren és hardveren változtatás nélkül futtathatók.
A Java nyelvet értő böngészők használatával a hipertextbe ágyazott élőkapcsokat követve nem csak adatokat, hanem futni képes alkalmazásokat is le lehet tölteni a kiszolgáló gépekről. Ennek számos előnye van: a programok a saját gépen – és nem a kiszolgálón – futnak, ezért azt nem terhelik le. A letöltött honlapok hangokat adnak, rajzolnak a képernyőre: a dokumentum egy csapásra életre kel. Másik fontos szempont, hogy a Java nyelvet értő böngészőkben a kiszolgálóról letöltött dokumentumok kibővíthetik a kliens gépen fellelhető kommunikációs protokollok halmazát. A nyelvet nem értő böngészők ugyanis előre beépített, fix protokoll készlettel rendelkeznek. Ha egy honlap olyan adatot tartalmaz, aminek megjelenítésére, értelmezésére egyik beépített protokoll sem képes, akkor azzal az adattömeggel esetleg csak nagyon nehezen lehet értelmes dolgot kezdeni.
A Java nyelven megírható programokat kétfajta elnevezés szerint csoportosíthatjuk. Az egyik az alkalmazások, azaz az önálló Java programok csoportja. A másik csoportot az appletek (programocskák) képezik, amelyeknek fő tulajdonságuk, hogy honlapokba, azaz HTML oldalakba lehet őket beszerkeszteni (HTML oldalakba beírhatóak). Az önálló programok végrehajtását a Java értelmezők, az appletek végrehajtását pedig az appleteket futtatni képes böngészőprogramok (például Netscape Navigator) intézik. Amennyiben egy HTML nyelven megírt honlapba appletet szeretnénk helyezni, akkor a JavaScript nyelvet alkalmazzuk.